Hazánkban még mindig furcsán néznek arra, aki terápiára vagy önismereti tanácsadásra jár. Szerencsére akadnak azért szép számmal olyan felvilágosult gondolkodók is, akik pontosan tudják, hogy terápiára nem csak a pszichiátriai betegeknek van szüksége, hanem azoknak is, akik pozitív irányba szeretnék terelni az életüket.

A kamaszkor a tanácstalanság időszaka. Nem csak a gyerek számára, de a szülőnek is. Az eddig bevált nevelési eszközök sorban felmondják a szolgálatot és mi érthetetlenül állunk a helyzet előtt. Felmerül bennünk a kérdés: hol rontottuk el? Ilyenkor sokat jelent, ha tudjuk: a kamaszkor attól normális, hogy nem normális.

Ha életmód változtatáson töröd a fejed, akkor felismerted, hogy testi-lelki jólléted érdekében változtatnod kell régi szokásaidon. Ezzel a döntéssel tulajdonképpen azt üzened minden egyes sejtednek, hogy fontos a létezésed. Felelősséget vállalsz önmagadért és az életedért.

Mit teszünk, amikor elmegyünk egy orvoshoz vagy egy látnokhoz? Valójában az ő kezébe helyezzük a sorsunkat, átadjuk neki a felelősséget az életünk felett. Elmondjuk, hogy mi a problémánk és azt várjuk tőle, hogy meggyógyítson minket. A látó jó tanácsokkal, az orvos pedig receptekkel lát el. A tanácsot megfogadjuk, a gyógyszert bevesszük, majd várjuk, hogy „megjavuljunk”. Mert mikor is „romlottunk el”?

Előfordul, hogy olyan emberek keresnek fel, akiknek valamilyen spirituális élmény egyik pillanatról a másikra megváltoztatta az életét. Úgy látom, hogy ezeknek az eseteknek a száma évről évre nő és éppúgy utoléri az ateistát, mint a hithű katolikust. A spirituális élmények nem válogatnak abban, hogy átélőik vajon hisznek-e az emberi tapasztalás transzperszonális dimenzióiban.

Mit tehetünk, ha egy életen át hiába keressük az igazit? Adjuk fel a hitünket vagy tartsunk ki és bízzunk benne, hogy előbb-utóbb utunkba sodorja az élet? Van, aki megszállottan vár az igazira és nem éri be kevesebbel. Mások hiszik is meg nem is, hogy van egy csakis számukra kijelölt társ, akivel holtomiglan-holtodiglan boldogságban élhetnek.

A megcsalás önértékelési problémák, fájdalom és az árulás érzésének bélyegét nyomja a megcsalt fél életére. Könnyű ekkor pálcát törni a megcsaló feje fölött, de vajon elgondolkodunk-e azon, hogy a szexuális vágyon kívül mi hajthatta még a félrelépőt egy másik ember karjaiba? A következő írásban a casanova-lelkű férfiak pszichés motivációit boncolgatjuk.

Az, hogy egy fiú apa nélkül nő fel, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az édesapja fizikailag nincs jelen az életében. Az apa halála, eltűnése vagy a család életéből való lelki kivonulása hasonló traumákat jelent egy gyermek számára. A fiú minden ilyen esetben azt éli meg, hogy elvesztette a biztonságát jelentő legfontosabb támaszát. Ebben a cikkben az utóbbi apatípust, a „láthatatlan apát” teszem egy kicsit láthatóbbá.